Hungarian 

Dance & Music Camp

Drone Magic

The CD!

 nagy dob és a hegedû nem szerepel ezen a felvételen. 

The large drum and the violin are not on this recording.

Magyar

Szilveszter napján Moldvában, a legények késő délután kissebb-nagyobb csoportokban² gyűlve ostorokkal³, bikával, dudával vagy furulyával (sűltű), esetleg hegedűvel „felszerelkezve” mennek urálni.  Az Urálás a házak ablakjai alatt történik,⁴  egy ember recitálja a régies, szimbolikus szöveget miközben a többiek körül állják és a „kérem szépen jó legények...” felszólításra hejgetnek és az ostoraikból pattogtatnak. Az is előfordul hogy ez után a háziakkal táncra kerekednek az urálók.

Tudomásom szerint ez a felvétel az első és egyetlen dudás magyar nyelvű Urálás Moldvából.  A moldvai dudásokról többet is megtudhatsz "A duda, a furulya és a kanásztülök" (Planétás Kiadó, Budapest) című gyűjteményes kötetből, ahol tanulmányom erről a hangszerről, "Fújják és táncolnak utána" címmel megjelent.

„...Kérem az Istentől, hogy úgy tisztuljék meg Magiknak az udvarit, a házit, minden gonoszságtól, minden irigységtől, minden ellenségtől, ... és ebben az esztendőben, kapánk egészségben, békességben, az Úr Jézus szent nevibe, és a jövő esztendőben, kapjuk egészségbe, szerencsébe, békességbe, az Úr Jézus szent nevibe.”

Boldog Új Esztendőt

Tobak Ferenc

 2004.December.31.

ui.  Az angol nyelvű "Urálás" az ünnepekre megjelent "Drone Magic" című CD-ről való. Bővebb információ: www.dronemagic.com.

1.      „A "bika" a magyarországi köcsög dudával rokon hangszer.  Egy fahordóra dobszerűen kecskebőrt erősítenek, amely közepébe lófarkat kötnek és azt folyamatosan nedves kézzel húzogatják, így az állandó bőgő-brummogó hangot ad.”  (Megjelent: "Fújják és táncolnak utána").

 2.      Egy csoport legalább az Uráló és egy zenész, általában négy-öt ember, de lehet harminc-negyven fő is.

 3.      Régebben valószinű puskákkal és pisztolyokkal is vonultak, ennek maradványa lehet az ostor csattogtatás –  “Lőtek az ostorokkal”  magyarázta Butecsel Mária, Luizi Kalugárban, amikor az Urálásról mesélt 1999, szept. 4-én.

 4.      „Külső-Rekescinben Mesterke Gergely a recitált szöveg alatt is fújta a sipot:  ’Mentünk ez a muzsika (sip) volt, volt dob, bika mentek urálni hüppögtettek, rikoltoztak ott az embereknek az ablakjánál.’ ”  (Megjelent: "Fújják és táncolnak utána").

 Ez a felvételt és írást „belső” használatra szántam, megoszthatod barátaiddal,

de minden nemű egyébb felhasználás előtt lépj kapcsolatba:  info@baratsag.com.

 Click here to return to top of page

 English

 The Urálás is a tradition in Moldavia that predates Christianity, and in highly symbolic text refers to the helpful, magical powers of the Underworld, bidding farewell to the past year and blessing the house for the year just beginning.  

 The text of the Urálás is delivered in either Hungarian or Romanian, depending on the wishes of each household visited. In keeping with this tradition, this year I have included the Urálás in English for those 'households' where that is the first language.  The arrangement (from the " Drone Magic" CD) is based on the Hungarian field recording but uses a "shepherd style" of instrumentation with a Shepherd's Horn and cowbells.  This recording was arranged by Ferenc Tobak and translated by Ferenc & Mary W Tobak.

 In the late afternoon of New Year’s Eve in Moldavia, groups² of young men head off to do the Urálás with whips³, the “Bull” (friction drums), bagpipe or flute (or possibly with a fiddle), and in some locations includes Shepherd's Horns and a number of cowbells.   The group of as many as 30 men will include several who know the text of the Urálás and who take turns delivering the New Year message throughout the long night of moving from house to house.  

 The Urálás takes place under the windows⁴ of the houses, with one person reciting the old, symbolic text, and during which the others stand around him and on command, “Please good lads…” they yell and snap their whips, making lots of noise.  It can also happen that, after this, they dance briefly with members of the household.

 To my knowledge, the Hungarian recording is the first and only recording of an Urálás from Moldavia played on a Hungarian bagpipe and spoken in the Hungarian language.  For more information on Hungarian Csángó bagpipers in Moldavia, refer to the collection of essays in the book, The Bagpipe, the Flute and the Shepherd’s Horn (Planétás Publishers, Budapest), which includes my study, “Hungarian Pipers in Moldavia” (the book has a summary in English).  To read more details on the English recording, visit www.dronemagic.com.

“…I ask of God to cleanse your land and house of all evil, all jealousy, all enemies … and in this year, we were given health, peace, in the holy name of the Lord Jesus, and in the next year, give us health, luck, peace, in the holy name of the Lord Jesus.”

Happy New Year!

Ferenc Tobak

December 31, 2004

         1.  The "Bull" is a friction drum.  Goatskin is fastened over a wooden barrel like a drum, horsehair is tied through the middle of the skin and continuously pulled with wet hands; in this way the constant vibrating "bull like" sound.  (Translated from ““Hungarian Pipers in Moldavia”).

         2.  One group is at least the Speaker and one musician, generally four to five people, but can also be 30 or 40 people.

         3.  A long time ago, it is likely that rifles and pistols were used.  It is possible that the cracking of the whip is a remnant of this.  “They shoot with the whips” explained Mária Butecsel in Luizi Kalugár, when she told me about the Urálás on September 4, 1999.

         4.  “In Külső-Rekescin, Gergely Mesterke played the bagpipe even during the recitation of the text:  ’We went with this instrument (bagpipe), there was a drum and a „Bull” – they went to do the Urálás, they “growled” and shouted there under the windows of the people.’ ” (Translated from ““Hungarian Pipers in Moldavia”).

This recording and text is intended for your personal enjoyment only.

Feel free to share with your friends, but for other uses,

please contact Barátság, info@baratsag.com.

Click here to return to top of page